Minden a halállal kezdődött, ennél csavarosabb nem is lehetne a dolog. Az ég tud a legkékebb lenni minden kék dolog közül, mi pedig abban a hitben voltunk, hogy előbb-utóbb minket is odavisz majd magával a halál; de közben évek teltek el, és mi nem mentünk sehová: ide vagyunk kötve a Községhez, meghaltunk bár, de el nem távoztunk, itt rekedtünk...
Újabb napló
Eltelt jó három év az utolsó naplóbejegyzés óta...
Jelenleg nem tartunk közös meditációt feleségemmel. Mi magunk lehetőségeinkhez mérten gyakoroljuk az imádságnak ezt a formáját, és ez alakítja a szellemi érdeklődésünket is.
Hosszabb szünet után úgy határoztam, hogy tágabb látókörrel, de folytatom a napló írását e honlapon. Azokat a gondolatokat és élményeket osztom meg e honlapon, amelyek - egy kicsit nagyobb merítéssel, de - valami módon mégis a meditációhoz kapcsolódnak.
Remélem, hogy - ha kitartó leszek - a bejegyzésekből
kirajzolódik majd egy nézőpont. Ami persze alakul és változik. De jó esetben ez
a változás is nyomon követhető lesz.
A lélek önmagát nézi
Borongós, enyhe őszi délután volt. A férfi türelmesen várta, hogy zöldre váltson a lámpa. Amikor ez megtörtént, kényelmes léptekkel indult el a zebrán. A túloldalon a nő nem figyelte a lámpát, tekintete, és bizonyára gondolatai is máshol jártak. A férfi mindezt csak akkor vette észre, amikor már az úttest felénél járt. Arcán halvány mosoly jelent...
A kiválasztott
Van a Talmudban egy történet egy királyról, akinek volt egy fia, és a fiú eltávolodott tőle.
Kinek kell megbocsátanunk?
"Józsué … megkérdezte, kinek kell megbocsátanunk, Mózes?, az Örökkévalónak, Józsué, neki a legnehezebb, aki neki megbocsát, otthonra talál a világban…"
Don Lorenzo Milani
"Köztudott, hogy egy atomháborúban az egyetlen lehetséges »védekezés« a rakéták elindítása lesz körülbelül húsz perccel azelőtt, hogy az »agresszor« elindítja a sajátjait. De az olasz nyelvben az először lövést támadásnak hívják, nem pedig védekezésnek. Vagy képzeljünk el egy államot, amely tisztességesen jár el, és saját védelme érdekében húsz...
Pozitív (?) gondolkodás
A végletekig eltúlzott optimizmus ellenszereként a negatív gondolkodást javaslom. Természetesen nem kell szó szerint venni a szavaimat - teszem hozzá azonnal. Amiben valójában hiszek, az a gondolkodás ereje. Abban a pillanatban, hogy a gondolkodás szó elé odabiggyesztjük a pozitív jelzőt, kizárjuk a valóságnak mindazon részét, amit...
A lyukas ing
... egyetemista koromban... megtakarított kis pénzemből egy kínai inget vásároltam. Otthon felpróbáltam, és kiderült, hogy egy számmal kisebbet vettem mint kellett volna. Végiggondoltam magamban a lehetőségeket. Másikat nem tudok venni, azzal meg biztos nem égetem le magam, hogy kicseréltetem, arra hivatkozva, hogy még a saját méretemet sem tudom....
Mai hészükhazmus
Ha elámulunk egy terebélyes fa vagy lángoló tűz látványán, nem jut eszünkbe, hogy jegyzeteljünk. Csak tanulunk némán, és lassan-lassan - mert a lecke hosszú és mesterünk türelmes - megtanuljuk, hogyan váljunk terebélyes fává - de legalábbis falevéllé - és lángoló tűzzé - de legalábbis parázzsá.
Egyszer majd, ha ismeretséget akarunk kötni egy könyvvel, elegendő lesz ráhelyezni mutatóujjunkat a borítójára, és a szavak minden fénye belénk áramlik, maradéktalanul, és azon a napon rájövünk, hogy halottak vagyunk - hiszen amíg éltünk, a fáradságos, a szó szerinti és a megfejthetetlen volt osztályrészünk.
Az emmauszi tanítványok
Hasonlók vagyunk az emmauszi úton ballagó tanítványokhoz: bizonytalanok, boldogtalanok. De miközben hanyatlóban van a nap, egy harmadik társ csatlakozik hozzánk, és mindent megmagyaráz.